Egyéb
Fiatal kajakosaink berobbannának a felnőttek közé

- Boldizsár Márton
- 0 Hozzászólás
- 543 views
Klubunk tehetséges fiatal kajakosai gőzerővel készülnek a csonka szezonra és az országos bajnokságra – INTERJÚ!
Az FTC-Rekontir kajak-kenu szakosztálya 2011-es újjáalakulása óta évről évre folyamatosan fejlődik, versenyzői minden szezon előtt egyre komolyabb célokat tűzhetnek ki maguk elé. Így van ezzel a szakosztály két élversenyzője, a kilenc éve folyamatosan a Fradi színeiben sportoló, így vérbeli saját nevelésű Kirkov Valentin, és társa, a még mindig csak 18 éves Keresztes Kristóf is.
Mindketten sikeresek voltak már eddigi pályafutásuk során is: Valentin korábban többek között szerzett már ezüstérmet párosban ifjúsági világbajnokságon, nyert a legrövidebb és a leghosszabb, maratoni távon is ifi országos bajnokságot, és volt érme felnőtt OB-ról is, míg Kristóf utánpótlás magyar bajnoki és Eb-aranyak mellett nyert többek között EYOF-ot és Olimpiai Reménységek Versenyét is.
A 2019-es szezon is remekül alakult a fiatal fradista kajakosok számára: májusban Keresztes Kristóf a rangos mantovai nemzetközi versenyről két páros aranyat hozott haza, majd augusztusban mindketten érmeket szállítottak a korosztályos országos bajnokságokról. Kristóf szeptemberben szerzett még egy bronzot a pozsonyi ORV-n, a 2020-as évnek pedig mindketten úgy mentek neki, hogy a korosztályos sikerek mellett igyekeznek letenni névjegyüket a felnőttek mezőnyében is. A koronavírus-járvány sajnos egy kicsit átszabta a felkészülésüket és a versenynaptárukat is, a célkitűzések azonban így is megvannak. Két tehetségünkkel az elmúlt hónapok nehézségeiről, és az előttük álló feladatokról is beszélgettünk.
– Most már szerencsére úgy néz ki, visszaállt az élet a rendes kerékvágásba, a karantén időszaka viszont senkinek nem volt könnyű. Nektek hogyan teltek az elmúlt hónapok?
Kirkov Valentin: – Szerencsére mi kajakosok a többi sportolóhoz képest jobb helyzetben voltunk, hiszen a vízparton, a szabadban szoktunk edzeni. Így kis létszámú, szűk csoportokban a karantén alatt is végezhettük a megszokott munkát. Én egészen pontosan Keresztes Kristóffal edzettem közösen, Szellák Dávid szakosztályvezető felügyelete mellett. Abból a szempontból volt egy kicsit eltérő a menetrend a megszokottól, hogy természetesen ügyelnünk kellett a szigorú egészségügyi előírásokra és a távolságtartásra – bár kinn a vízen azért nem olyan nehéz betartani a távolságtartást és az érintkezés elkerülését… Emellett azért az intenzitás nem volt olyan, mintha már a szezon első versenyeire készülnénk, azt is figyelembe kellett vennünk, hogy a versenynaptár átalakult, eltolódott a szezonrajt. Így visszafogottabban készültünk, heti tíz helyett heti öt-hat edzést csináltunk, és a programot is átalakítottuk. Az első számú cél a szinten tartás volt, nem májusra kellett élezni a formánkat. Azért örülünk, hogy vége van a karanténnak, annak ellenére hogy tudtunk edzeni, nem volt könnyű időszak, nehéz volt feldolgozni, hogy 3-4 helyett nagyjából 1 hónapunk lesz a legfontosabb versenyeken megmutatni, mire is vagyunk képesek.
Keresztes Kristóf: – Ami nekem még külön nehezítő tényező volt, hogy február elején keresztszalag-szakadást szenvedtem, ami után műtétre is szükség volt. Ez több mint egy hónap kihagyást jelentett nekem az alapozás kellős közepén. Ha innen nézzük, nekem még jól is jött az, hogy a karantén miatt elcsúszott a versenynaptár, mert nem maradtam le a korosztályomtól.
– Ugyan rövidebb és a megszokotthoz képest teljesen más ritmusú szezonra készültök, az edzéseitek már a szokásos rendben zajlanak. Milyen formában érzitek magatokat?
K. K.: – Szerencsére sikerült teljesen magam mögött hagyni az év eleji sérülést, ráadásul nagyjából tíz kilót fogytam a korábbi alkatomhoz képest, ez pedig azt is jelenti, sokkal jobban megy a hajó, mint eddig. Nem túlzás azt állítanom, életem formájában érzem magam, nagyon várom már a versenyeket!
K. V.: – Az előző évekhez képest én is jobb formában érzem magam, nagyon profi felkészülést vittünk véghez a furcsa körülmények ellenére is. Persze, mivel maximalista vagyok, van egy pici hiányérzetem, mert még ennél is lehetne jobb, ha nem lettek volna a korlátozások. Amint korábban utaltam rá, fejben azért nehéz volt kezelni ezt az időszakot, a versenyek elmaradása, eltolódása azért kihatott a motivációnkra. A másik tényező, amit szintén említettem, hogy az edzések intenzitása sem volt olyan, mint ha már májusban jöttek volna a versenyek. Ennek ellenére nem akarok ezen keseregni, túl vagyunk rajta, és igyekszem kihasználni, hogy alapvetően viszont tényleg jobban érzem magam erőnlétileg, mint valaha.
– A versenynaptár átalakulása után mi az első nagyobb kihívás, amire készültök, és nagyjából hogy néz ki majd a szezonotok?
K.V.: – A kisebb, korosztályos versenyek már most, júliusban elindulnak, de az első nagyobb feladatok, amikre koncentrálunk, a felnőtt, majd az U23-as országos bajnokság lesznek augusztus utolsó hetében. A nemzetközi versenyek közül sok elmarad, ami engem egyedül érinthetne, az a felnőtt világbajnokság, oda viszont nagyon szűk mezőny jut csak ki, egy-két kivétellel csak az olimpiai keret utazhat, így az nekem még egyelőre nem reális cél. Ami még érinthet engem, az az augusztus eleji nyílt vidék bajnokság, ahol szeretnék elindulni, hogy legyen újra egy kis versenyrutinom az OB-ra.
K. K.: – Szerettem volna idén kijutni az ifjúsági világbajnokságra, ezt a versenyt viszont sajnos elhalasztották, nem is rendezik meg idén. Ott van viszont a Valentin által említett országos bajnokság is, ami az én korosztályomnak egyben válogató is az Olimpiai Reménységek Versenyére. Nagyon szeretem az ORV-t, korábban eredményes is voltam rajta, ezért nekem különösen fontos lesz a mostani OB.
– Ez alapján elmondható, hogy az Országos Bajnokság lesz az idényetek fő versenye. Mik a célkitűzéseitek?
K. V.: – A legfontosabb célom a szezonra, hogy szeretném beverekedni magam a felnőtt válogatott keretbe! Az még nem teljesen egyértelmű, hogy melyik számokra kell koncentrálni, és pontosan milyen eredményt szükséges elérni, ezen információk tudatában fogjuk megtervezni, melyik számokban állok majd rajthoz. Azt már most kimondhatom, hogy jó lenne, ha 500 méter egyesben ott lenne a nevem a rajtlistán, nagyon megszerettem ezt a számot, és úgy érzem, jól is halad a hajó ezen a távon. Emellett Kristóffal gondolkodunk egy 500 méter pároson is. Talán érthető, ha azt mondom, még a tavalyi eredményekből is nehezen lehet kiindulni, teljesen mezőnyfüggő lesz minden, úgyhogy nagyon nem tudok konkrét számszerű célokat előre mondani. De mindenképpen szeretnék döntőzni azokban a számokban, amikben elindulok, sőt, nagyon jó lenne dobogóra is állni a felnőtteknél!
K. K.: – Ahogy említettem, nagyon fontos nekem az ORV-szereplés, szeretnék a kedvenc számomban, 200 egyesben kijutni, és ahogy Valentin is említette, jó lenne egy párost is összehozni, és abban is minél jobban szerepelni.
Versenyzőink felkészüléséről az edzéseiket irányító szakosztályvezető, Szellák Dávid is nyilatkozott.
„A fiúkban a lelkesedést és a motivációt kell elsősorban fenntartanom a fontos versenyek kezdetéig, lelkileg nem könnyű időszakon vannak túl a versenyzők. Ezen kívül a kemény munka mellé igyekeztem olyan edzéseket is becsempészni a programba, ami kifejezetten a kedvükre van, ilyenek például a sprint tréningek, de persze a hosszú evezések általi szükséges terhelést is megkapták. Idén a felnőtt országos bajnokságra koncentrálunk elsősorban, augusztus végén, utána pedig Valentin az U23-as, Kristóf pedig az ifi OB-n is rajthoz áll majd. Nagyon remélem, hogy Kristóf kvalifikálni tudja magát idén is az Olimpiai Reménységek Versenyére, ami ráadásul hazai vízen, Szegeden lesz megrendezve. Az ő korosztályának korábban már nem szólt ez a viadal, idén viszont amolyan „vigaszként” nekik is kiírták, hogy legyen rangos nemzetközi megmérettetésük nekik is. Ami a formájukat illeti, nagyon jó állapotban vannak a fiúk, az időeredményeik egyre biztatóbbak. Mindketten sorra döntögetik a saját csúcsaikat az időre evezéseken, reméljük, ez kitart az OB-ig!” – mondta Szellák Dávid szakosztályvezető.