Fiatal birkózótehetségünk a mindennapokról, célokról és hobbijairól is mesélt honlapunknak.

Az utóbbi bő fél évben sok minden történt az FTC fiatal birkózójával, László Koppány Simonnal. Alapítványunk támogatottja az ősszel U23-as világbajnoki bronzérmes lett, majd a korosztály legjobb magyar birkózójának is megválasztották. A társai által csak Szájmonnak becézett sportoló többek között a sikereiről is nyilatkozott az Albert Alapítványnak. Interjú!

Hogyan telnek a mindennapjaid, milyen versenyre készülsz?

László Koppány Simon: „Megmondom őszintén, nem túl változatosak a napjaim, folyamatosan edzek, holnap a KIMBA-n (Kozma István Magyar Birkózó Akadémia) U20-as nemzetközi válogató versenyt rendeznek, jelenleg éppen erre készülök.

Ősszel U23-as világbajnoki bronzérmet szereztél, megnyerted a Korea Opent, decemberben pedig te lettél az év U23-as magyar kötöttfogású birkózója. Mit jelentenek ezek a sikerek, jó visszajelzései az eddigi munkádnak?

L.K.S.: „Természetesen. Ezek az eredmények mind állomások, amelyekből építkezni lehet, és majd elvezetnek a végső célig. A vereségekből tanulni kell, és mindig a következő állomásra koncentrálni, hiszen így maradok motivált, hogyha időről időre valamilyen sikerélmény ér.

Mi a végső cél?

L.K.S.: „Az olimpiai arany. Azt hiszem, ez nem szorul komolyabb magyarázatra, de ez tényleg egy távlati cél, a mostani legfontosabb célkitűzéseim közé az őszi világbajnokságon való szereplés és éremszerzés tartozik, ez az Eb-n sajnos nem sikerült, így mindenképpen javítani szeretnék.

A munkádat az Albert Alapítvány februárban díjjal jutalmazta, emellett pedig a támogatottak közé tartozol. Hogyan vélekedsz erről?

L.K.S.: „Sajnos februárban nem lehettem ott a díjátadón, éppen Szlovéniában edzőtáboroztunk. Megtisztelő, hogy a teljesítményemmel kiérdemeltem a díjat és a támogatást, igyekszem minden egyes versenyen meghálálni, hogy segítik a pályafutásomat.

Ha már Szlovénia, akkor rafting és extrém sportok. Bővült a repertoár?

L.K.S: „Nyár óta egyelőre nem. Tény és való, hogy imádom az extrém sportokat, a motort és a jet ski-t, de ebben az időszakban kevés idő is jut az efféle elfoglaltságokra. A raftinggal nézőként Törökországban találkoztam, ott is edzőtáborban voltunk, idén télen pedig Szlovéniában készültünk, de se az alkalom, se az időjárás nem volt megfelelő a raftinghoz, ami egyébként népszerű sport arrafelé. Akárhogy is, edzőtáborban azért mégsem lehet raftingolni! Mindenesetre bízom benne, hogy pár hónap múlva kipipálhatom a bakancslistámon.