Albert-láz

LAPSZEMLE - Hatalmas érdeklődés a szatmárnémeti kiállításon.



Példakép. Legenda. Hős. A kívülállóknak. Csapattárs. Apa. Barát. A közelállóknak. Emlék az idősebbeknek, apáktól, nagyapáktól hallott bálvány a fiataloknak. Mindez egy személyben Albert Flórián! Magyarország első és eddig egyetlen aranylabdását hivatott bemutatni az a kiállítás, amely augusztus 19-én, hétfőn nyitotta meg kapuit a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. Pályafutását és az embert ismerhetjük meg szeptember 3-ig naponta 10.00 és 18.00 órák között az ingyenes kiállításon.

Rég látott Szatmárnémeti bármely kiállítóterme annyi embert, amennyi hétfő délután a Kölcsey nagytermében megjelent. Ott volt többek között Nm.ft. Schönberger Jenő, a Szatmár megye római katolikus püspöke, Erdei D. István és Kereskényi Gábor parlamenti képviselők, Pataki Csaba szenátor, Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésének elnöke vagy éppen Tilki Attila, Fehérgyarmat polgármestere, parlamenti képviselő. Mindenek előtt azonban ott volt Albert Flórián két gyermeke, Magdolna és Flórián. Rövidke köszöntője után Szőcs Péter főszervező, az Identitas Alapítvány elnöke előbbinek adta át a szót.

„Ez a kiállítás elsősorban édesapánkat igyekszik bemutatni. Mindenki tudja, milyen volt sportolóként, melyek voltak az eredményei. Mi azt szeretnénk inkább megmutatni, milyen volt magánemberként, apaként, barátként, haverként" , foglalta össze a kiállítás szellemiségét Magdolna.

Abban az esetben, amennyiben tévedett és nem mindenki tudja, ki is volt Albert Flórián, álljon itt néhány sor páratlan pályafutásáról. 1941-ben született egy Hercegszántó nevű faluban és 2011-ben hunyt el Budapesten. 1952 és 1975 között szolgálta a Ferencvárost, melyben 351 tétmérkőzésen 256 gólt szerzett. Nyert négy bajnoki címet és egy Magyar Népköztársaság Kupát, tagja volt az 1965-ben a Juventust Torinóban 1-0-ra legyőző és a Vásár Városok Kupáját megnyerő csapatnak. A magyar válogatottban 75 meccsen lépett pályára, 27 gólt szerzett - ezek közül négyet az 1962-es világbajnokságon. Pályára lépett az 1966-os vébén valamint az 1964-és és 1972-es Európa-bajnokságon valamint az 1960-as olimpián. Tehetségével, technikájával, gólérzékenységével nem csak Magyarországon lett bálvány, hisz 1967-ben őt választották Európa legjobb futballistájának, ezért megkapta az Aranylabdát - első magyarként és második kelet-európaiként a szovjet Lev Jasin után.

Mindenezek ismeretében méltán mondta Vámos Zoltán, a Ferencvárosi Torna Club kommunikációs igazgatója, hogy „Albert Flórián góljai, cselei láttán 15 millió magyar szív dobbant meg. Nehéz időkben igyekezett a maga eszközeivel összetartani nemzetünket. Egy nemzet reménykedett benne és ő soha nem keltett csalódást".

A kiállítás remek tudósítását tovább olvashatják a szatmar.ro weboldalán.

Forrás és fotó: szatmar.ro



Mikulás a Népligetben

A Népligeti Sportközpontban járt a Mikulás, aki sok fradista gyereknek adott ajándékot.

A Császár emléke

Albert Flórián 51 évvel ezelőtt, 1967. december 4-én nyerte el az európai labdarúgás legrangosabb egyéni elismerését, az Aranylabdát.