Angyali 9-es

A Groupama Arénát őrző Sas készítőjének újabb alkotásával gyarapodott a Fradi-örökség, ezúttal a 9-es számú őrangyal című szoborról hullt le a lepel.

Szőke Gábor Miklós neve ma már önálló márkanévként is értelmezhető kortárs művészeti körökben és a világhálón is. Különleges új stílusa egyfajta „szerelés, egészen fantasztikus, ahogyan apró elemekből megalkotva rendkívül szuggesztíven adja vissza a megformált szereplők karakterét, olyan plasztikákat készít, melyek megújítják a kortárs magyar szobrászatot…” – mondta a művészről Feledy Balázs művészettörténész. A gondolat pedig nem csak Szőke Gábor Mikós korábbi, de legújabb munkáján is tetten érhető. A művész legfrissebb szobra a Munkácsy Mihály-díjas magyar festő és grafikus Kárpáti Tamás által életrehívott Hungarikon gyűjtemény 125. darabja. Az új képzőművészeti műfajt alkotó tárlat lényege, hogy „valaki valamijéből, valaki alkot valamit…” – definiálja saját művészeti projektjét Kárpáti Tamás. Lényegében tehát arról van szó, hogy korábbi nagy alakjaink egyes relikviáit kortárs művészek értelmezik újjá és öntik művészi formába, ami aztán ez izgalmas és kortalanul értékelhető műalkotássá válik. A milánói Világkiállítás mellett több európai nagyvárosban és országszerte is megismertetett tárlat szakmai elismertsége mellett olyan díjakat is magáénak tudhat, mint a Magyar Super Brands a Kultúráért Különdíj, valamint a művészeti kategória Fair Play díja. A 9-es számú őrangyal című alkotás klublegendánk és az egyetlen magyar Aranylabdás, Albert Flórián válogatott mezéből készült. A piros-fehér-zöld mez a művész egyedi stílusával megalkotott, arany szárnyakat kapott, melyek az angyali asszociáción túl sajátosan a Császár felé hajlanak vissza, így valamiféleképpen csípőre tett kezeket is sugallnak. Ezt maga a művész is elismerte a fradi.hu-nak. - Nagyon izgalmas volt a felkérés, amit örömmel és nagy bátorsággal vállaltam el. – kezdte interjúját Szőke Gábor Miklós. – Kárpáti Tamás bevezetett a Hungarikonok világába, amivel egy új műfajt teremtett, és megkaptam ezt az ereklyét, az Albert-mezt, ami aztán fél évig volt nálam otthon, eddig érlelődött bennem a végleges forma. Maga a koncepció egyébként már az elején megvolt, mégis a kisebb változtatások, így a végül csípőre kanyarodó szárnyak is egyre nagyobb hangsúlyt kaptak, ezért volt ilyen hosszú a folyamat. Az sem volt nehéz számomra, hogy nem volt személyes élményem a Császárral, hiszen akkora legenda, hogy rengeteg helyről tudtam hasznos információkat és érzelmeket gyűjteni, ez pedig egy kifejezetten izgalmas mozgatórugója volt az alkotási folyamatnak.

Mikulás a Népligetben

A Népligeti Sportközpontban járt a Mikulás, aki sok fradista gyereknek adott ajándékot.

A Császár emléke

Albert Flórián 51 évvel ezelőtt, 1967. december 4-én nyerte el az európai labdarúgás legrangosabb egyéni elismerését, az Aranylabdát.